A brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke szerint az országa nem állt készen a reformjaira. Liz Truss tudta, hogy nehéz feladat vár rá, na de hogy ennyire, azt nem sejtette. Nem hibáztat senkit, de sokakra azért neheztel, visszatérni pedig nem tervez a Downing Streetre. Igaz, erre sok esélye sincsen.
Valamivel több mint három hónappal lemondása után újra előkerült Liz Truss, az Egyesült Királyság történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Az egykori kormányfő előbb a Sunday Telegraph hasábjain tett kísérletet kérészéletű miniszterelnöksége újraértelmezésére, ennek kapcsán pedig a Spectatornek adott egy körülbelül egyórás videóinterjút.
Liz Truss Boris Johnson bukása után került a Downing Street 10-be 2022. szeptember 6-án. Nagy tapasztalatú politikusként – korábban például a külügyi tárcát is vezette – egy kiterjedt adócsökkentési csomag ígéretével állította maga mögé a Konzervatív Párt tagságát akkori vetélytársával, Rishi Sunakkal szemben, aki azóta átvette a helyét a brit kormány élén.
A gyakorlatban hamar kiderült, hogy Liz Truss adócsökkentési csomagja egyáltalán nem úgy fog működni, ahogy elképzelte. Pénzügyminiszterével, Kwasi Kwartenggel együtt
aztán tavaly október közepén a miniszterelnök hirtelen hátraarcot csinált, s előbb az akkor éppen a tengerentúlon tárgyaló miniszterét ejtette, utóbb pedig a nagy adócsökkentési csomag keresztülviteléről mondott le.
A dinamikus kezdés utáni kényszeredett hátraarcok azonban nem tudták megmenteni Liz Truss miniszterelnöki karrierjét. Truss sokat akart rövid idő alatt, ráadásul egy politikailag rendkívül turbulens időszakban, hiszen a brit belpolitika kedélyeit Johnson bukása mellett II. Erzsébet halála is borzolta, a nemzetközi térben pedig az orosz–ukrán háború és az energiaválság teremtett rendkívül kellemetlen légkört.
Truss politikai karrierje szempontjából gyakorlatilag végzetes volt ez a balsikerű miniszterelnökség, ami miatt tulajdonképpen érthető is, hogy Sunak első száz hivatali napjának leteltével Liz Truss előhozakodik a saját interpretációjával – a kérdés inkább az, hogy ennek van-e a jelenlegi helyzetben bármiféle gyakorlati haszna.
A beszélgetés kezdetén Truss tagadja, hogy felkészületlenül érkezett volna a Downing Street 10 szám alá. Mint mondja, egy ilyen hivatal mindig nagy kihívás egy politikus számára, ő pedig az évtizedes nagypolitikai tapasztalatával pontosan tudta ezt. „Tudtam, hogy meg kell majd harcolnom” – jelenti ki a Spectator újságíróinak.
ezt pedig talán alábecsülték társaival.
Sőt: Truss azt is kijelenti, hogy ezzel még talán lehetett is volna kezdeni valamit, ha azt érezte volna, hogy politikai elvbarátai és ellenfelei tiszteletben tartják, hogy most az övé a miniszterelnöki mandátum – de nem így történt. A Boris Johnson bukását megelőző időszak konzervatív párti exodusai – sok parlamenti képviselő hagyta ott a frakciót – legalábbis magyarázhatják, hogy miért fogadták sokan bizalmatlanul a hivatalában. Emiatt az sem igazán meglepő, hogy – mint mondja – a tervei nem kaptak túl nagy politikai hátszelet senkitől.
Az olvasó emlékezhet arra, hogy a Truss-kormány rövid életét leginkább az nehezítette meg, hogy a pénzpiacok nagyon rosszul reagáltak a kabinet reformtervezeteire. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a különböző pénzügyi alapkezelők bizalma megrendült a brit kormányban, ami egyrészt a font értékvesztéséhez vezetett, másrészt – mivel az alapkezelők között sok nyugdíjalap-kezelő is volt – ez a bizalmatlanság a lakosságra is átragadt, hiszen azt senki sem viseli jól, ha a kabinet nehezen átlátható intézkedései miatt esetleg veszélybe kerül az öregkorára félretett pénze. Truss azt mondja, hogy ezt a fajta törékenységet rosszul mérték fel.
A Truss-kabinet törvényszerű végét a brit bulvár fanyar humorral jelezte előre néhány nappal lemondása előtt: egy fejessalátához hasonlították a kormány várható élettartamát.
„Nem mindent csináltam jól” – vallja be töredelmesen az interjúban minden idők legrövidebb ideig hivatalban lévő brit miniszterelnöke. Truss senkit nem vádol azzal, hogy szándékosan hátráltatta volna a tevékenységét, de azt azért megjegyzi, hogy sem a honi gazdasági szervek és hitelminősítők, sem pedig a Nemzeti Valutaalap nem játszottak a kezére – nem is beszélve Joe Biden amerikai elnökről, aki éles kritikát fogalmazott meg a Truss-kormány gazdaságpolitikájával szemben, így tovább értéktelenítve a fontot az amerikai fizetőeszközzel szemben.
A volt miniszterelnök azt mondja, hogy
ami persze nem is csoda, hiszen a célja az volt, hogy egy „nehezen keresztülvihető gazdaságpolitikát” folytasson. Szerinte a brit establishment erre még nem állt készen, amit az magyaráz, hogy az elmúlt tizenöt évben a szigetországban inkább a már említett ortodox gazdaságpolitika dominált, amit a pénzügyi felügyeleti szervek is favorizáltak az újításokkal szemben.
Attól egyelőre nem kell tartani, hogy Truss visszatérne a Downing Street 10 alá – a politikusnak nincs is ilyen szándéka, s egy ilyen kormányfői debütálás után túl nagy támogatottsága se hozzá. De Liz Truss semmit nem bán, a jövőre pedig bizakodva tekint. „Támogatni fogom Rishi Sunak miniszterelnökségét” – biztosít mindenkit a partvonalra került egykori kormányfő.
Fotó: DANIEL LEAL / AFP
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis úszó a visszavonulása óta először szólalt meg. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy ha a meglévő tudásával visszamehetne tizenöt éves korába, mindent teljesen másként csinálna, és akkor most valószínűleg sokkal sikeresebb pályafutást tudhatna maga mögött.
Egy 12 éves kislányt a rendőrség elhajtott, amikor feljelentést akart tenni a nemi erőszak miatt – majd újra elkapták, elrabolták és megerőszakolták.
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Nem szégyen a tanulás, még a hanyatló nyugattól sem.
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Vérfagyasztó jeleneteket ír le a jegyzőkönyv, az életkedv elszökik az emberből, ha elolvassa.
„Az azért kemény, hogy Magyar Péter lényegében rogáni kamunak titulálja azt a BRFK-közleményt” – fogalmazott az emberjogi aktivista.
Pénteken Belgium felé veszi az irányt a magyar válogatott védő.
